Mint azt tudjátok közeleg a nyugati SEAD mekkája a DCS World F/A-18C moduljának köszönhetően, bejelentették ugyanis, hogy hamarosan megkapjuk hozzá az AGM88C HARM nagysebességű radarromboló rakétát! Mivel közeleg eme jeles alkalom, így kicsit górcső alá veszem ezt a hasznos „kis szerszámot”.
Az AGM-88 képes detektálni, támadni és elpusztítani bármilyen radarantennát vagy radarforrást, minimális személyzeti beavatkozással. Az irányító rendszere ami célra vezeti, egy fix antennával és egy keresőfejjel helyezkedik el a rakéta orrában. A rakétát füstmentes szilárd hajtóanyagú motor gyorsítja fel 2 MACH feletti sebességre. A HARM rakéta programot a US NAVY indította, és elsőként A-6E, A-7, és F/A-18A/B repülők voltak vele felszerelve, majd később az EA-6B is. Kutatások folytak az F14-esen való implementálhatóságra is, de ebből végül is nem lett semmi. A U.S. Air Force (USAF) elsőként az F-4G Wild Weasel gépeket szerelte fel vele, később speciális F-16-okat, melyeket már elláttak a HTS (HARM Targeting System) felderítő konténerrel is. A HTS pod lehetővé teszi az F16-nak, hogy az sokkal pontosabb adatokat gyűjtsön a potenciális célokról, mintha csak a rakéta keresőfejét használná.
Alkalmazása
A HARM rakéta gyártásba 1983 márciusában került, elsőként A-7E Corsair gépeken szerezte meg a bevethetőségi minősítést 1983 végén és 1985 végén rendszerbe állították a USS America repülőgéphordozó fedélzetén is. 1986 áprilisában került sor első éles bevetésére ahol az Operation Eldorado Canyon alatt egy Líbiai SA-5 üteget ártalmatlanítottak vele a Sidra-öbölben. Az eszközt széles körben használta mind a haditengerészet, a tengerészgyalogság és a légierő is a Sivatagi vihar hadműveletében és az Öböl háborúban 1991-ben.
Az Öböl-háború alatt a HARM részt vett egy baráti tűz incidensben is, amikor egy B-52 bombázót kísérő F-4G Wild Weasel pilóta hibásan bemérte az utóbbi faroklövész radarját, összetévesztve azt egy iraki AAA besugárzással. (Ez azután következett be, hogy a B-52 faroklövésze bemérte az F-4G-t, mivel azt gondolta az egy iraki MIG.) Az F-4 pilóta elindította a rakétát, és aztán rájött, hogy a cél a B-52 volt, amit telibe is talált. A gép megúszta a farok rész repesztalálataival, és szerencsére személyi sérülés sem törént. Ezután a B-52-t átnevezték In HARM’s Way-re (HARM újtában).
„Magnum”rádióüzenetet küld a pilóta AGM-88 tüzelésekor. Az öbölháború és a szerbiai harcok alatt sokszor alkalmazták azt a technikát, ha egy szövetséges gépet ellenséges légvédelem mért, akkor a rádióba csak annyit mondtak „Magnum”. Ez sokszor elég volt ahhoz, hogy a sugárzó lekapcsoljon. 🙂
Az A és B altípusok harci része 25 000 db acélrepeszből álló előformázott repesztestből, továbbá robbanóanyagból, gyutacsból és gyutacsgyorsítóból áll. A C altípusban az acél repesztest helyett 12 845 db-ra szakadó előformázott volfrám repesztestet építettek be, valamint növelték a robbanóanyag összetételét és hatásfokát.
